Erk

A Szeretetszolgálat Erk községben Közösségi Házat, befogadó falu programot és nevelőszülő hálózatot működtet. A Közösségi Házban folyamatosan működik a Mikka-Makka Gyerekház, NRSZH finanszírozással.

A gyerekházat rendszeresen 5-6 gyermek és szüleik látogatják. A település 0-3 éves korú gyermeklétszámához viszonyítva van még fejlődési lehetőség. A lakosok egymás iránti előítélete jelenti az igazi kihívást és feladatot a tevékenység erősítésére, mert mint szociológusoktól és kutatóktól tudjuk, az egyetlen megoldás a cigányság problémájának kezelésére a tanulás-tanítás, ami a korai gyermekkorban kezdődik.

Az elmúlt évben befejeződött az IFI program uniós támogatással, amit 2014. augusztus1-től felváltott a tanoda program, szintén uniós támogatással. A tanoda program 35 felső tagozatos tanulót és családjukat érinti közvetlenül. Az általános iskolába járó tanulók esetében az alapvető cél az, hogy a tanoda segítse képességeik kibontakoztatásán keresztül iskolai előrehaladásukat annak érdekében, hogy érettségit nyújtó középiskolában vagy szakiskolában folytathassák tanulmányaikat. Építünk a máltai jelenlét által nyújtott szinergiákra és igyekszünk a tanoda program által nyújtott lehetőségeket – nyitott tanodai programok, kapcsolatok az Önkormányzattal, Iskolával CKÖ-vel – a hosszú távú építkezésre is használni. A program 2015. október 31-ig tart. Tartós eredmény eléréséhez ez az idő rövid.

A befogadó falu program keretében 8 családi házzal rendelkezünk. 2014. decemberben egy család kiköltözött, jelenleg újra nyolc családunk van. A családok beilleszkedtek a falu életébe. A családok nagy része anyagi problémákkal küzd. Az elmúlt évben három családnak kellett tartós élelmiszert vásárolni, több alkalommal kellett a közüzemi számlák fizetésébe besegíteni. Az előrefizetős órák felszerelésével ez a probléma megoldódik. Folyamatos problémát jelent az épületek állapota, önerőből a komolyabb problémákat nem tudják megoldani.

A településen is a közmunka jelenti az egyik legbiztosabb megélhetést annak ellenére, hogy Erk község fekvésénél fogva előnyöket élvez a kistérségben, hiszen a jászsági üzemek munkásjáratai érintik a falut. Problémát jelent a munkavégzésre irányuló szocializáció, tapasztalat, hogy kevesen tudják megtartani a munkahelyüket, „végigjárják” a környező üzemeket, majd otthon landolnak.

Kitörési pontnak tartom a helyi munkalehetőség megteremtését mezőgazdasági tevékenységre kiterjesztve, aminek szorosan együtt kellene járnia a közösség építéssel. Véleményem szerint saját magunknak, a közösségnek kellene „kivetnie” a renitenseket, a külső erőszak csak további erőszakot szül.